Falansztervilág:
Sehol-hely
Látomás az elfajzott jelenről.
Egy világ, amiben a
tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. Az embereket számokkal
jelölik, kódja van a tekintetnek, az érzelmeket leltározzák, tanulmányozzák, a
szerelem betegség, amit a kutatóintézetek felügyelnek és kezelik, karanténba
zárják, aki megfertőződött vele.
Falanszter. Görcsös,
embertelen. Tilos gondolkodni, érezni, másnak lenni. Nincs egyéniség,
szabad akarat, ésszerűség, emberi méltóság, életrevalóság.
Ez az ideális társadalmi
rend, globalizált- egységesített világ, szervezett, kiegyensúlyozott és modern,
ami a tudományra épül és véget vet minden zűrzavarnak.
Hogy mi a rosszabb
verzió? A lebutított boldogság vagy a szörnyű valóság, amelyből képtelenség
menekülni, a tudatlanság vagy a tudás hatalma, a carpe-diemben való fulladozás?
....ezt mindenki döntse
el magának
Önarckép/Metamorfózis:
Ha kívülről megváltozol és lényegtelen külsőt öltesz
magadra, akkor a benső énedre jobban tudsz figyelni- felfigyelsz érzéseidre,
gondolataidra, meghallod lelked zenéjét. Ez egy kicsit olyan, mint amikor
lerántják a leplet az újonnan avatott szoborról. Megmutatkozik a valóság,
föltárul magad előtt tulajdon lényed titka, dolgok, amire eddig nem figyeltél.
Ha más szemmel nézed a világot, másképp látod magadat is benne. Az ember csak
akkor végezhet önértelmezést, anélkül, hogy becsapná saját magát, ha kizárja a
teljes világot, nem hallgat a környezetére, nem engedi befolyásolni magát. Az
ember lelke beszél a csendben, egy üres szobában elmélkedni magányérzet nélkül,
út önnmagunk megismeréséhez. Végsősoron minden ember célja az önmegvalósítás,
de ez csak akkor lehetséges, ha az egyén ismeri a jelzőket, amelyekkel valóban
felruházhatja önmagát. Sokszor az arc, amely visszanéz ránk a tűkörből, az sem
igazi. A modern ember annyi szerepjátékban él, hogy már önmagát is megjátsza
önmaga előtt, becsapja magát egy színlelt valósággal, amelyben otthonabbúl érzi
magát, mint az eredetiben. Többnek akarjuk mutatni magunkat, mint akik vagyunk,
bizonyítás vágyunk hatalmába kerit, elsodródunk saját személyiségünk mellett.
Az állatok soha nem haladják meg önmagukat, mindig emlékezteti őket saját testi
korlátaik.
Maszk alá kell bújni, hogy egy másik maszk alól kibújhasson
az ember.
Csíkszereda/Miercurea Ciuc
Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galéria
2013.06.13/ 2013.07.12
Székelyudvarhely/ Odorheiu Secuiesc
Haáz Rezső Múzeum/ Muzeul Haáz Rezső/ Haáz Rezső Museum
2013.03.21/ 2013.05.07
Sepsiszentgyörgy/ Sfântu Gheorghe/ Saint George
Lábas Ház/ Casa cu Arcade
2013.01.18/ 2013.02.04
